Krumpliprósza, pócsni, lapcsánka. Több embertől hallottam és még több weboldalon, blogon olvastam azt a téves következtetést, hogy e három étel egy és ugyanaz, csupán a nevük tér el tájegységenként. Nem is csoda a gyakori keverés, zűrzavar, hiszen a fent említett fogások kísértetiesen hasonlítanak összetevőikben és elkészítési folyamatukat illetően. Viszont ízben és kinézetben lényegesen eltérnek. Az alábbiakban összehasonlítom őket, hogy mindenki meg tudja különböztetni ezeket a gyakran azonosított, de annál különbözőbb hagyományos tájételeket.
Tény, hogy mindegyiküknek a burgonya a fő alapanyaga, általában tejföllel tálalják, mégsem helyes teljes mértékben egy kalap alá venni őket.
1, Zalai krumpliprósza
Ahogy a dödölle, úgy a prósza is leginkább a szegények ételének számított, ám mára a legjobb éttermek is kínálják előételként. Az igazi göcseji krumpliprósza eredetileg aludttejjel készül, amit ma már kefir helyettesít a legújabb receptek szerint.
Szükségünk lesz hát burgonyára, attól függően hány személyre készítjük, kb 6-7 nagyobb fej krumpli bőven elegendő 4-5 főnek. Ezen kívül kefir, liszt, fokhagyma és valamilyen zsiradék, melyen kisütjük. Az összetevők aránya ízlés szerint változik, hiszen van aki sűrűbbre és van aki lágyabbra készíti a tésztát. Egy nagy tálba reszeljük le a burgonyát, majd tegyünk bele kefirt, 2 dobozzal minimum. Én személy szerint többet szoktam használni, mert szeretem ha lágy a prósza. Liszttel sűrítjük, és ízlés szerint fokhagymával ízesítjük, de tehetünk bele vöröshagymát is. Akkor jó a masszánk, ha csurgatható, de nem túl híg, viszont gyúrható ne legyen. Ezután nincs más dolgunk mint kevés olajon serpenyőben kisütjük hasonlóan a palacsintához, viszont itt sokkal vastagabb tésztát kapunk. Az így elkészült prószát tejföllel, akár sajttal tálaljuk.
Tipp: Ha nincs kedvünk a tűzhely mellett állva kisütni őket egyesével, választhatjuk a tepsis módszert is. Öntsük egy kisebb, kizsírozott tepsibe a masszát, szórjuk meg sajttal, majd tegyük a sütőbe közepes hőfokra. Gyakran ellenőrizzük, ha kell állítsunk a hőmérsékleten. Akkor jó az étel, ha már nincs nyers íze a krumplinak. Ebben az esetben nem száraz lapot kapunk, hanem puha, lágy szeleteket. Szintén tejföllel tálaljuk.
Lapcsánka
Korábban is hallottam a lapcsánkáról, szintén a prószával azonosítva. A minap újdonsült lakótársam elkészítette, és rá kellett jönnöm, hogy a kezdő műveleteket leszámítva, nem sok köze van a mi krumpliprószánkhoz.
Alapvetően itt is le kell reszelnünk a krumplit, majd sóval, borssal fűszerezni. Liszt hozzáadásával majdnem gyúrható állapotúra keverjük. Ezután kisebb köröket formázva, bő olajban kisütjük. Az így elkészült darabokat, tejföllel tálalhatjuk, de kechuppal is ízletes.
Hajdúsági tócsni
A tócsni hasonlít leginkább a lapcsánkára, míg a prószára kevésbé. A különbség annyi, hogy ebben az esetben tojást is kevernek a masszába, így ezt már akár amolyan tésztának is nevezhetjük. Szintén bő olajban kell kisütni, fokhagymával vagy tejföllel megkenve kínálják.
A fenti prósza-iskolával ki is végeztük egy időre a krumplis ételeket. A következő cikkemben egy kis édességgel jelentkezem majd, valamint folytatódik spórolós rovatom is.
Kellemes főzőcskét minden olvasónknak! Észrevételeiteket, véleményeiteket szeretettel várjuk komment formájában! :)
Ti mondtátok