„Itt a farsang áll a bál!” Ki ne emlékezne az óvodás, kisiskolás éveire, amikor valamilyen szuperhős, múmia, gladiátor, hercegnő vagy épp tikos ügynök bőrébe bújva masírozott szintén beöltözött pajtásai közt? Ilyenkor nem csak a jelmezek garmadája kerül elő, hanem a híres-neves farsangi fánk is. Jómagam nagymamám révén ismerkedtem meg ezzel az íncsiklandó finomsággal, és hál’ istennek a mai napig készíti. Persze az idők változnak, így néhanapján én is nekiveselkedem.
Hozzávalók:
-1kg liszt
-50 g élesztő
-7 dl tej
-8 db tojás
-15 dkg vaj
-Porcukor, lekvár, rum
Első teendőnk, hogy egy jófajta kovászt készítünk: az élesztőt belemorzsoljuk egy kevés langyos tejbe, porcukrot adunk hozzá, valamint annyi lisztet, hogy palacsintatészta-sűrűségű masszát kapjunk. Habverő segítségével szép sima állományúvá keverjük, és lehetőleg langyos helyre kelni tesszük. Negyed óra alatt kb. 2-3szorosára nő a térfogata.
Amíg a kovász megérik, a tojásokat kettéválasztjuk, a vajat megolvasztjuk. A lisztet, és a tejet langyosítsuk fel. Tegyük egy keverőtálba a felmelegített lisztet, adjuk hozzá a felfutott kovászt, a langyos tejet (könnyebb az összedolgozás, ha a tejbe előzőleg elkeverjük a tojások sárgáját, és a porcukrot). A masszánkat addig gyúrjuk, dagasztjuk, amíg szép hólyagos szerkezetű nem lesz, vagyis „cuppogó” hangot kezd hallatni. Ekkor ráöntjük a vajat, és ezt is beledolgozzuk. A tésztát alá és fölé lisztezéssel, ruhával letakarva hagyjuk megkelni. Mindig takarjuk le, mert ha ez elmarad, akkor a tészta teteje szikkadt, sült állapotban pedig cserepes lesz.
Lisztezett gyúrótáblán 1,5-2 cm vastagságúra nyújtjuk a tésztát. Pogácsaszaggatóval kiszúrjuk a formákat, középtől kifele kissé meghúzogatjuk, és mélyedéssel lefelé beletesszük a bő, forró olajba. Az elején fedő alatt sütjük, a gőzök így szépen „felhúzzák” a készülő édességünket. Megfordítás után nincs szükségünk a fedőre. Ha elkészültek a fánkocskáink, lecsepegtetjük őket, majd rummal elkevert baracklekvárt „cseppentünk” a közepébe, és porcukorral meghintjük.
Főételként, desszertként, gyerekeknek pedig „uzsonnasüteményként” is kínálhatjuk. Hidegen vagy melegen egyaránt nagyon fincsi!
Jó étvágyat kívánok hozzá!
Ti mondtátok