Ha van étel, amely igazán megosztja a nagyközönséget, akkor az a pacal. Valaki vagy szereti, vagy utálja. Sokan úgy találkoznak vele először, hogy nem is tudják mi az, amit esznek, de ízlik nekik. Azok, akik eleve sejtik, hogy ez az étel nem más, mint a szarvasmarha elő-gyomra, nem igazán szoktak lelkesedni érte. Jómagam az első táborba tartozom, vagyis amikor átestem a „pacal-tűzkeresztségen”, halvány gőzöm sem volt róla, hogy mit falatozok éppen, egyszerűen csak roppantul ízlett. Aztán persze elmondták. Szerencsére csak egy nagy adag elpusztítása után. Ha előtte adják tudtomra, talán hozzá sem nyúlok. Így viszont történetem a pacallal úgy kezdődött, ahogy a kultuszfilmmé lett Casablanca zárul: „…azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete.”
Hozzávalók:
-2 kg pacal
-5 fej vöröshagyma
-5-6 gerezd fokhagyma
-3 db paradicsom
-2 db zöldpaprika
-Fűszerpaprika, cseresznyepaprika
A pacalt forrázzuk le, majd egész borssal, babérlevéllel, egy kis vöröshagymával illetve fokhagymával fűszerezett sós vízben főzzük 1-1,5 órán át. Ezután vegyük ki, majd kissé kihűtve vágjuk vékony csíkokra.
Készítsünk pörköltalapot: az apróra vágott vöröshagymát zsiradékon dinszteljük meg, majd dobjuk rá a szintén kockákra darabolt paprikát, illetve paradicsomot. Amikor a paradicsom kezd szétfőni, nyomjuk a fokhagymát is a bográcsba, így pirítsuk tovább. Húzzuk le a tűzről, hintsük meg fűszerpaprikával, öntsük fel egy kevés vízzel. Fűszerezzük sóval, borssal, majoránnával, őrölt köménnyel, és egy kis darált cseresznyepaprikával. Ekkor kerül edényünkbe az előzetesen megabált, csíkokra metélt pacal. Fedő alatt, rövid lében, lassú tűzön főzzük készre, az elpárolgó folyadékot pedig időnként pótoljuk. Ha szükségesnek ítéljük, fűszerezzünk utána!
Tálaláskor adhatunk mellé főtt burgonyát, vagy friss, fehér kenyérrel is nekieshetünk! Ha sűrűbb szaftot szeretnénk, akkor főzhetünk bele csülökhúst, vagy épp körmöt is!
Jó étvágyat kívánok hozzá!
Ti mondtátok