Sok éve már, hogy édesapám Németországban dolgozott. Akkoriban én még elég aprócska kissrác voltam, így németországi emlékeim kissé kopottasak. Akadtak azonban olyan relikviák, melyekre pillantva elmosolyodtunk a régi történetekre gondolva, és sokszor kapott el minket nosztalgikus hangulat a fritzektől hozott germersdorfi cseresznyefák láttán is. Sajnos a két hatalmasra növő gyümölcsfát nemrégiben ki kellett vágni, ám a meggyfánk él és virul. A családom többi tagjával egyetemben valahogy jobban szeretjük a cseresznyét a meggynél, de egy jófajta hideg meggylevesnek azért egyikünk sem tud ellenállni…ebben a forróságban meg pláne nem!

Hozzávalók:

-60 dkg meggy (lehet mirelit, vagy épp befőtt is)

-3 dl habtejszín

-2 evőkanál liszt

-Fahéj, szegfűszeg, cukor, egy csipet só, citromlé

Az előzőleg megmosott és kimagozott meggyet tegyük fel annyi vízben főni, amennyi bőven ellepi. Ízesítsük egy csipet sóval, valamint ízlés szerint cukorral. Amíg a gyümölcs fő, a tejszínt keverjük el csomómentesre a liszttel, valamint egy-két merőkanálnyi főzőlével. Ha a leves felforrt, akkor habarjuk be. A habaráshoz „felhasznált” főzőlé meggátolja, hogy a meggylevesünk csomós legyen, de aki teljesen biztosra akar menni, az szűrő segítségét is igénybe veheti a sűrítés során.

A redukció, vagyis fűszerkivonat elkészítése a legtöbb gyümölcslevesnél „alapművelet”, ilyenformán most sem hagyjuk ki a szórásból. Elkészítése roppant egyszerű: 1-2 dl vízben pár szem szegfűszeget, egész fahéjat, valamint egy kevés citromlevet felforralunk, majd ezt az elegyet beleszűrjük a levesbe.

Ha a meggy is megfőtt, akkor a levest tegyük hideg vízfürdőbe, majd cukorral, citromlével, esetleg fahéjjal vagy vörösborral állítsuk be a hozzánk leginkább passzoló ízvilágot.

Jó étvágyat kívánok hozzá!