„Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle
Ettél belőle.
Kertbe mentek a tyúkok,
Mind megették a magot.”
Bizonyára mindenki számára ismerősen csengenek ezek a sorok, hiszen ki ne ismerné a mondókát a dödölléről meg a falánk pipikről. Egy alföldi kölyök valószínűleg nem gondolkozott azon, mi is az a dödölle, csak tudomásul vette, hogy az illető, akiről a dalocska szól, evett belőle. Nos, akár én is lehettem volna ez az ember, hiszen egy magamfajta zegi lányka gyakran fogyasztott, és fogyaszt ma is dödöllét.
Mint azt korábbi cikkemben említettem, a dödölle igazi zalai fogás, és hazautazásom apropójaként megosztanám veletek hogy is készül pontosan. Nézzük hát, hogy néz ki egy tál dödölle.
Ami kell hozzá :
- meglepő módon- krumpli J (kb 7-8 db, de a mennyiség relatív, ez nem az a fajta étel amiből kis adagot készítünk)
- liszt ( kb 30dkg)
- 2 fej vöröshagyma
- olaj
- só
A burgonyáinkat meghámozzuk és szépen felkockázzuk, esetleg karikázzuk és feltesszük főni annyi sós vízben ami éppen ellepi. Míg fő, olajon megdinszteljük a vöröshagymát, kicsit pirítjuk. Ha a krumpli már puha a vízzel együtt összetörjük továbbra is a tűzön hagyva, majd lisztet keverünk hozzá. A liszt mennyisége sem mérvadó, a lényeg, hogy sűrű masszát kapjunk, kevergetve tovább főzzük. Ez nem egyszerű feladat, jó erőben kell lenni hozzá. Ha elég sűrű és kemény a massza, levesszük a tűzről. Ezután serpenyőbe öntünk egy keveset a hagymás olajból, majd ebbe szaggatunk olajos kanállal dödölléket. Megöntözzük a pirított hagymával, hogy ne legyen száraz.
Ezzel tulajdonképpen meg is született a dödölle, amit tálalhatunk frissen tejföllel, vagy párolt lilakáposztával, de akár pirítva, bármilyen savanyúsággal, illetve természetesen köretként vadpörköltek mellé.
Remélem szolgáltam valami hasznos újdonsággal szegedi olvasóinknak, és kedveztem földijeimnek is. További szép napot, észrevételeiteket pedig továbbra is várjuk komment formájában!
Ti mondtátok