A mi szerény, ám annál nagyobb étvágyú társaságunknak édesmindegy, hogy marhából, sertésből, birkából, vagy éppen őzből készül, csupán egy a lényeg: pörkölt legyen! Nincs olyan ember a családomban, aki ne cuppantana egy jólesőt valamilyen pörköltes jellegű étel láttán, vagy hallatán. A magam részéről a vörösboros marhapörkölt az abszolút favorit, de szívesen fogyasztok minden mást is.

Hozzávalók:

-1 kg sertéslapocka (vagy comb)

-3 fej vöröshagyma

-3 db paradicsom

-2 db paprika

-3 gerezd fokhagyma

-Fűszerpaprika, só, bors, őrölt kömény, cseresznyepaprika

Ezúttal tökfőzelékkel ettük :)

A húst mossuk meg, vágjuk kockára, ugyanígy járjunk el a paprikával, és a paradicsommal is. Az apróra darabolt vöröshagymát zsiradékon dinszteljük meg, majd dobjuk rá a paradicsomot illetve paprikát. Amikor lecsós állagúra összefőtt a pörköltalapunk, húzzuk le a tűzről, keverjük el fűszerpaprikával, és adjunk hozzá egy kevéske vizet. Következik a hús, melyet szépen kifehérítünk. Ekkor kerül ételünkbe az áttört fokhagyma, majd fűszerezzük a pörköltet sóval, borssal, őrölt köménnyel. Darált cseresznyepaprikával pedig adhatunk egy kis csípősséget neki. Ha szükséges öntsük fel még egy pici vízzel, majd lassú tűzön főzzük készre.

Készítsük bármilyen körettel (tarhonya, galuska, burgonya stb.), a sertéspörkölt egy igazi adu ász a családunk számára. Mindegy, hogy egy összejövetel főszereplője, vagy csak egy egyszerű vasárnapi ebéd főétele, a jó öreg disznópörkölt mindig megállja a helyét, és nem hagy éhes gyomrokat maga után.

Jó étvágyat kívánok hozzá!