A szakács szakma elvégzése után voltak még kételyeim a jövőmet illetően, sok kérdés felmerült bennem. Aztán hogyhogy nem, a régi/új iskolám megadta a választ: diétás szakácsképzést indítanak. Mindig is érdekelt engem ez a terület, hiszen a mai stresszes, rohanó, tébolyult világban egyre nő a túlsúlyos, vagy valamilyen betegséggel, esetleg szervi bajjal küzdő emberek száma. Egyik nap, mikor szokásos eszmecseréinket folytattuk Törpiriékkel, felmerült az ötlet, hogy az eddig tanult dolgok egy részét virtuális papírra vethetném ezen blog hasábjain. Előre bocsájtom, hogy nem vagyok dietetikus, sőt, diétás szakácsnak is csupán júniustól nevezhetem majd magam-ha a gasztronómia istenei is úgy akarják-, mégis megpróbálom körbejárni a különböző diéták világát, vagy legalábbis ennek az univerzumnak az általam már megismert szeletkéjét.

A kép forrása: www.aktivarpa.hu

Ha bármilyen formában felmerül a diéta kifejezés, az emberek többsége egyből azonosítja a fogyókúrák világával. A kettő között van némi átfedés, de korántsem ugyanarról beszélünk. A diéta egy speciális, különleges egészségügyi szempontokat figyelembe vevő étrend, mely életmódváltással jár. Az életmódváltás pedig előrevetíti a helyes táplálkozást.

Abban az esetben beszélhetünk helyes táplálkozásról, ha a szervezet energiaegyensúlya maximális mértékben biztosítva van. Ehhez az ideális állapothoz ismernünk kell az élelmiszerek energiatartalmát, a szervezet energiaszükségletét, valamint az energiahordozó tápanyagok eloszlását. Ezek a tápanyagok nem mások, mint a fehérje, a szénhidrát, a zsír, illetve bizonyos szerves savak.

A szervezet energiaszükségletét megannyi tényező befolyásolja, hiszen minden ember különböző. Az energiaigény függ az egyén alapanyagcseréjétől, a fizikai anyagcseréjétől, kortól, nemtől, súlytól, egészségi állapottól, de befolyásolja az éghajlat, a klíma, a terhesség, sőt, még a munkahely jellege, milyensége is.

A kép forrása: www.kiskegyed.hu

Manapság kétféle módon mérik az energiaszükséglet mértékét. Az egyik módszer a direkt kalorimetria, amikor is a szervezet hőleadását vizsgálják. A másik mérési módozat, az indirekt kalorimetria. Ekkor a szervezet oxigénfogyasztásából következtetnek a szervezet energiaszükségletére.

Sajnos ma már eljutottunk oda, hogy a kívánatos testtömeg, mint fogalom, egyre inkább eltolódik az álom kategóriába. Ilyen-olyan okból kifolyólag egyre több az elhízott, vagy épp túlsúlyos ember. Az ideális testsúlyt nem lehet nagy általánosságban megállapítani, ez is abból a már említett közhelyből ered, hogy minden ember különböző. Létezik persze megannyi módszer az ideális testtömeg kiszámítására, ilyen például a Broca-index: ha e módszer segítségével számolunk, akkor nincs más dolgunk, mint a cm-ben meghatározott magasságunkból kivonunk 100-at, és kapunk egy megközelítő értéket.  Ez természetesen közel sem szentírás, de arra jó, hogy -nagyjából belőjük azt a számot, amely ki-ki részére- a „tökéletes alak” vágyálmával kecsegtessen.

A kép forrása: www.hotdog.hu

A diétás téma óceánjába éppen elég nagy fejest ugrottunk ezzel a kis bevezetővel, remélem senkinek a buksija nem koppant a csempén, és legközelebb is velem tartotok! A következő alkalommal a rákellenes táplálkozás kerül terítékre!

Legyetek jók, ha tudtok!