Már gyerekkorom óta kijárok édesanyámmal a piacra. A szebbnél szebb portékák szemrevételezése, az alkudozás, egymás ugratása, a virágot áruló idős nénik és bácsik látványa, a friss kenyér, és sült kolbász illata mind-mind hozzátartoznak a piaci létformához. Van még egy étel, amely számomra egybeforrott a piaccal, ez pedig a lángos. Nem telhet el úgy vásárlás, hogy ne ennénk ebből a nemzeti eledelből. Az én személyes kedvencem a sajtos-tejfölös változat, megsózva, illetve fokhagymaolajjal lekenve. Nagymamám isteni krumplis lángost gyárt, így elég nagy volt a teher a vállamon, hisz szerettem volna tartani a mama féle színvonalat. Büszkén jelenthetem, hogy sikerült!
Hozzávalók:
-1 kg finomliszt
-25 dkg burgonya
-1 db élesztő
-5 dl víz
-Olaj a sütéshez
-Aki akar, az tehet sertészsírt is a tésztába (ehhez a mennyiséghez kb. 10-15 dkg „dukál”)
A burgonyát főzzük meg héjában, a tisztítás után pedig törjük át. A kissé kihűtött, áttört krumplit morzsoljuk össze a liszttel, valamint az „opcionális” sertészsírral. Kevés langyos vízbe tördeljük bele az élesztőt, majd adjunk hozzá annyi lisztet, hogy palacsintasűrűségű masszát kapjunk. Habverő segítségével keverjük simára, és melegebb helyre téve futtassuk fel. Amikor elkészült a kovász, akkor tegyük hozzá a burgonyával összemorzsolt liszthez, öntsük bele az 5 dl langyos, sós vizet, és jó alaposan dolgozzuk ki a tésztát. Alá és fölé lisztezve, letakarva hagyjuk megkelni.
Kelés után szaggassunk zsemlényi cipókat, és a tésztát kissé széthúzogatva bő, forró olajba téve süssük meg.
A lángos elengedhetetlen kelléke a fokhagyma (vagy fokhagymaolaj), a tejföl, a sajt, de van olyan is, aki lekvárral szereti. Ízlés dolga, ahogy mondani szokás. :)
Jó étvágyat kívánok hozzá!
Ti mondtátok