Legutóbb mikor befejeztem a mazsolabor történetét, előrevetítettem, hogy a szilva kerül majd előtérbe. Nem is szándékozom megszegni a szavam, így hát következzen a karácsonyi ünnepi asztalra szánt fahéjas szilvabor. Ez a borom valamicskét szárazabb lesz a mazsolánál, de ezt egy cseppet sem bánom. Örömmel látom, hogy a minőséggel ezúttal sem lesz probléma. Nem úgy a mennyiséggel…ha valami kiderült idén új hobbim kapcsán az az, hogy jövőre bizony nem árt megduplázni a hozzávalók mennyiségét. Tervbe is vettem egy 25 literes demizson mielőbbi beszerzését.

Az első fejtés után

Hozzávalók:

-5 kg szilva

-1 kg 30 dkg cukor

-10 db szilvamag összetörve

-5 liter víz

-1 rúd egész fahéj

-Borélesztő, borkén, borkősav, deriton

-2 db 5 l-es dunsztos üveg, 2 db gumikesztyű, pár szívószál- az első fejtés után nekem pont belefért a nedű egy 5 literes demizsonba

Mi így daráltuk a szilvát

Első lépésként jó alaposan átmostam a szilvát, majd kimagoztam. Kézi daráló segítségével összezúztam, öntöttem rá egy liter langyos vizet, és két napig állni hagytam. Időközben néha átkevertem, majd 48 óra elteltével átpasszíroztam.

4 liter vizet felfőztem a cukorral, majd a zúzott, passzírozott szilvára öntöttem. Hagytam kihűlni, és beletettem az összetört magbelet, az egész fahéjat, egy kevés borként, és borkősavat. Ezután egy kávéskanálnyi borélesztőt elkevertem egy dl langyos vízben, és hagytam 20 percig állni. A „pihentetés” után folyamatos kevergetés közben beleöntöttem a „mustba”.

A dunsztos üvegeket csak háromnegyed részig töltöttem, hiszen helyet kell hagyni az erjedésnek. A kotyogót ezzel a módszerrel váltottam ki. A szilvabort ezután  levittem a pincénkbe, ahol 1 hónapig pihent háborítatlanul.

1 hónap elteltével következhetett az első fejtés, amit egy gumicső segítségével végeztem el: a gumicsövet kössük rá egy botra, a bot végétől annyival feljebb, hogy a fejtésnél ne szívjuk át az új edénybe a dunsztos üveg alján lévő seprőt. Fontos még, hogy az az edény, amibe fejteni szeretnénk, mindig lentebb legyen, mint az, amiből fejtünk.

Szívtam tehát egy jó erőset a csövön, majd megtörtem, és ezután már folyt is a lé új otthonába. Nagyon fontos, hogy az első fejtés után olyan demizsonba, vagy ballonba töltsük a bort, ami színültig tele lesz vele. Fordítsunk nagy gondot arra, hogy légmentesen le legyen zárva, mert ha levegő éri a bort, akkor nagyon könnyen megecetesedik, és egyéb borhibák is jelentkezhetnek.

Újabb egy hónap múltán következett a 2. fejtés, aminél ugyanúgy jártam el, mint először. Annyi különbséggel, hogy ekkor ismét egy kis adag borként kevertem el a borban.

A második fejtés óta eltelt két hét, most a derítés művelete van soron: 1,5 dkg deritont összekevertem kb. 1 dl vízzel, és 24 órát állni hagytam. A deritont habverő segítségével csomómentesre kevertem, és folyamatos kavargatás közben a szilvaborba öntöttem. A borban 10 napig hagyom benne a derítőszert, közben háromszor összerázom, majd fejtek. Ez jövő hétvégén lesz esedékes. A további teendők elvégzése után természetesen még jelentkezem.

Jelenleg itt tartok, és a jelek igencsak bíztatóak. A mazsolabornál talán egy fokkal szárazabb lesz a végeredmény, de pazarul érződik rajta a szilva íze, a háttérben pedig csendesen megbújik a fahéj. Úgy hiszem, méltó kísérője lesz ez a nedű a karácsonyi ünnepi vacsoránknak!